Skins címkéhez tartozó bejegyzések

Skins – 3. és 4. évad

Skins – 3. és 4. évad
(Skins)

Az igazság az, hogy már az előző évadok sem voltak a kedvenceim. Ezért nem tudom pontosan, hogy miért kezdtem bele a folytatásba (talán az általános ajánlás?), de újra le kell szögeznem, hogy ez nem az én sorozatom. Az egész lényege egyre kevésbé tetszik, bár az igazság az, hogy az 1. és a 2. évad még valamennyire tetszett, addig az új 2 alulmúlta a szintet, s nem hiszem, hogy folytatnám a többi évadokkal majd.

Az előző évad végén -nyílt titok- a csapatot szélnek eresztették, és egy újabb lépett a helyébe. Azt hiszem jó döntés volt, hiszen két évad alatt rengeteg drámát és komolyságot kaptunk, s talán el is fogyott a muníció. Az új lapban egyedül Effy volt a régi, aki már korábban is a legszerethetőbb karakter volt a számomra. Az iskola vagányát ezúttal Cooknak hívják, s természetes a szex és az alkohol köti le minden gondolatát. Freddie, a barátja ellenben Effy-be van belezúgva, de ő alakítja a másik szerethető figurát, még ha olykor idegesítővé is válik a kettejük románca.

JJ, a mostani szerencsétlen srác ezúttal is szűz, bár történetesen jó bűvész és állandóan Cookékkal van, így próbálkozva menőbbé válni. Emily és Katie ikrek, bár kettejük közül csak az utóbbinak van igazi hírneve, előző sokkal inkább elvan a saját világában, melynek fontos része Naomi, a szőke lány. Pandora, a szerencsétlen lány, Effy barátnője, még ha állandóan zavar és idegesít mindenkit (főleg engem). Thomas, az afrikai fiú szerencsét próbál Angliában, de itt a békés élet helyett rengeteg bulit és mocskot kap, bár úgy tűnik azért élvezi.

A karakterek számomra (a kettő kivételével) nem megkedvelhetőek, többek között Pandorát teljesen feleslegesnek is találom. Mesterségesen generált drámák és erőltetett komolyság is jellemzi a két évadot, még ha a 4. valahogy jobban is sikerült. Nem éreztem sem a drámai, sem a humor oldalt elég erősnek, még ha az 3×01 komédiájával azonnal megvettek is, az évad végéig utána egy igazán jó részt sem láttam. A 4. évad valamelyest javult, de nem éreztem a jó hangulatot, vagy az érdekfeszítő történetet, hiszen alig sikerült az érdeklődésemet is felkelteni.

A helyzetet tényleg csak a humor menti meg, mely miatt néha jól szórakozok, de sokkal inkább a drámával próbálkoznak, és a szomorú emberi sorsokkal, de ez a karakterek ellenszenve miatt rögtön meg is bukik. A színészek ugyan korrektek, de nem igazán látok esélyt, hogy majd nézzem a következő évadot. A 3. széria részemről 5,5/10, míg a 4. 6/10. Érdektelen volt az egész.

Reklámok

Skins – 2. évad

Skins – 2. évad
(Skins)

Igazából kissé el vagyok keseredve, mert ez az évad sem tudott annyira megfogni. Bár szép próbálkozásokat sikerült ez alatt az évad alatt előhozni, de az első két rész miatt nekem kb. a mínusz végtelentől kezdett el felfele ívelni, bár utólag örülök, hogy nem kaszáltam el. Az évad közepe táján egészen szépen ível, és egészen élveztem, azonban a végére újra visszahull a semmibe. Olvasás folytatása


Skins – 1. évad

Skins – 1. évad
(Skins)

Angol tinidráma. talán ezen a sorozaton is lehet szemléltetni, hogy milyen különbségek vannak az amerikai és az angol sorozatgyártásban. Kezdve ott, hogy az angolban a főszereplők nem a legszebb lények az egész világon, s folytatva ott, hogy itt valóban drámáról van szó, és meg sem próbálják mással feldobni.

Feltételezem bennem van a hiba, de nem dobták fel semmivel a drámát, s emiatt a drámai vonal egyszerűen nem ütött nagyot. Valahogy a karaktereket nem tudták megszerettetni velem, s emiatt egyszerűen nem is üthet a drámai vonal.

A történet elég kusza. Mondhatni lézengés. Mivel minden részben külön alakot bontanak ki, így mindegyikükre jut valami történet, azonban ezeket nem igazán tudják lezárni, s a végére elég nagy katyvasz lesz belőle. Azonban lezárni meg esélyük sincs, hiszen a személyes történetnek nincs elég ereje a saját lábán megállni.

Alapvetőben van egy sokszereplős történet. Michelle, aki szerelmes Tony-ba. Emellett ott az anyja, aki évente cseréli a férjeit. Tony pedig a társaság vezető tagja, rendkívül menő és kapós. Sid pedig egy szűz srác, aki szereti Michelle-t, pedig az nem őt. Azon van, hogy elveszítse szüzességét -elég kevés sikerrel-. Amolyan átlagos lúzer.

Cassie egy anorexiás lány, akit leginkább sajnálni kellene, de ez nekem nem sikerült. Ott van még Chris, aki mindig belekeveredik valamibe. Emellett kissé gyógyszerfüggő, meg az anyja elhagyta, az apja meg nem foglalkozik vele. Persze ő szállítja a legtöbb poént, hiszen a sok viszontagság miatt tipikusan a pillanatnak él. Kisebb mellékszereplő még Effy, Tony húga, gyakran él éjszakai életet, de egy szerencsétlen esemény után már nem sokat beszél, illetve csak Tony-val társalog.

Jal, a fekete klarinétos lány, akinek az apja nagy zenész. Elég összetett alak. Anwar pedig egy muszlim srác, akinek a legjobb barátja Maxxie. Maxxie meg nagy táncos, emellett meleg. Fura társaság valóban, s érezni lehet, hogy próbáltak minél több életet vinni a szereplőkbe, de nem túl sok sikerrel. Nem tudják velem megszerettetni őket. Aki egyedül érdekesnek tűnik a számomra az Jal, mivel ő tűnik a legösszetettebbnek, a legbonyolultabbnak. Ő szerepel talán a legkevesebbet, de mégis -talán pont emiatt- érzem, hogy több van benne. A legkedvesebb, s talán a legszerethetőbb alak Effy, az éjszakai életével, a drogokkal meg ilyesmivel. Érettebb a koránál.

A leghumorosabb Chris, hiszen ő azért tud élni. Ha él, akkor azt poénosan teszi. Azonban a többiek valahogy nem állnak közel hozzám. Számomra unalmasak, és szinte már sablonosak.  A végére betettek egy szép cliffet, és igazán csak ez tudott lázba hozni. Itt kaptam fel a fejem majdhogynem az egész sorozat alatt, hogy mi-van? azonban mire felocsúdtam volna, már vége az egésznek.

A drámai vonalat a szerelmek szállítanák, de nem sikerül. Egyedül azért örültem a kibontakozásnak, hogy végre kilyukadnak már valahol ezzel az egésszel. Az évad egyik csúcsa az orosz túra volt az orosz mellékszereplőkkel, végre igazi hangulat is kialakulhatott, s remekül is működött.

A drámai vonal nem túl erős, míg humor szinte elenyésző, akció meg ugye kimerül abban az egy jelenetben ott a végén. Bár vannak benne jó beszólások, egyszerűen annyira nem tudott megfogni. Külön megemlíteném az évad végi dalt, ami fenomenális volt. ahogy a fél társaság dalra fakad a muzulmán komával meg a buszsofőrrel együtt, az az egyik legnagyobb színfoltja volt az évadnak. Folytatom a következő évaddal, de 6,5/10-nél többet nem adhatok.