Bored to Death címkéhez tartozó bejegyzések

Bored to Death – 2. évad fele – kasza

Író és kamuhős – 2. évad
(Bored to Death)

Tragédiaként élem meg, hogy ezt a sorozatot nem tudom szeretni. Nem szoktam, vagy csak nagyon ritkán kaszálok évad közepén, s noha most volt a Bored to Death fináléja, én még csak a 8 részes évad 4. részénél tartok, nem is igazán tervezem befejezni. Egyszerűen nem jön már át, s ami egy évadon keresztül egész jó volt, az most már nem élvezetes. Nem tudok úgy szórakozni, pedig érzem a minőségét és látom, hogy a megvalósítása remek, de nem az én világom.

Nem írtam az első évadról sem, ugyanis nem nagyon sikerült magamban elrendeznem ezt a sorozatot. Egyrészről akad egy nagyszerűen kivitelezett minőségi szituációs komédiai rész, amit ha valaki élvez, akkor ez az ő sorozata. Azonban közel sem a kommersz poénokról van szó, nagyon kevés a hangosan röhögős vicc, alig van fizikai humor, sokkal inkább iróniáról, humoros dialógusokról van szó. Nehézen körbeírható világa van, de ha a néző tudja élvezni, akkor érdemes bepróbálni.

Három fő karakterre építkezik a sorozat, akik annyira elütnek egymástól, hogy jól tudnak együttműködni. Jason Schwartzman, Zach Galifianakis és Ted Danson színészi játéka briliáns, és működik is a sorozat olykor, de annak ellenére, hogy látom a humor helyét, de nem sikerül élvezni és nevetni rajtam. Egy-egy vigyorgás még előfordul, de a hamisítatlan szórakozás elkerüli a Bored to Death sorozatot.

Nem tudok mit írni, látni kell. Meg kell próbálkozni néhány epizóddal, kiderül, hogy kinek mennyire tetszik, de nem tudom mindenkinek ajánlani, hiszen nem lesz mindenkinek a kedvence. Minőségi szituációs komédia, csak ínyenceknek, ez nem a kommersz világ. Nem szívesen pontozok, de legyen a 2. évad első négy része egy 6/10.

Reklámok

Bored to Death – 1×01

Bored to Death – 1×01
(Bored to Death)

Ez a pilot most azért volt furcsa, mert simán hozott iszonyatosan jó pillanatokat, de elég közepeseket is. Először csak 1-2 percet láttam belőle, méghozzá a jobb részből, és akkor megnyert magára, annyira hangulatos volt. Így egészben nézve azonban csak voltak jobb részei, de az egész valahogy nem állt össze teljes egésszé. A noir hangulat sokszor remekül csapott át komédiává, miközben az önparódia és irónia több válfaját is láthattuk.

A főszereplőnk egy író, akit éppen most hagy el a barátnője. Pénzhiányában és írói válságában úgy dönt munkát keres, méghozzá egyik könyvének a főszereplője, egy magánnyomozó lesz. Azonban az egész alakja paródia-szerű, hiszen füvezik és fehérbort iszik. Mindeközben folyamatosan komédia jelenetekbe kerül bele.

Így most nem tudom leírni, de mikor nyomozót játszik minden pillanatában ott a hangulat, a komédia és a paródia. Azonban néha meg nagyon leül a pilot, és csodálkozok, hogy miért nem sikerült kitölteni tartalommal. Kicsit unalmas, vagy túl lassú üteműre szabták és nem tudott eléggé kitűnni. Fura, hogy a legjobb karakterrel folytatott beszéde volt a leggyengébb.

Ugyanis a barát személyében Zach Galifianakis van, akin nem rég még a Másnaposokban nevethettünk. Főszereplő Jason Schwartzman, aki jól hozza a magánnyomozót. A másik főbb alak az öregedő barát, vagy hasonló, méghozzá Ted Danson, akiben érződik a nagy potenciál, bár ezt még nem sikerült eléggé kiaknázni. Hátha majd később.

Ez így most elég össze-vissza volt, de nem nagyon tudok róla írni. Bizonyos pillanatai 9/10-esek, olyan hangulatosak és ironikusak. Máskor meg valahogy szétesik és gyenge lesz. Próbálok átlagozni, de ez így most 7/10. Folytatom még egy ideig, hátha lesz valami. Mert lehetőség van benne, csak nincs mindig kihasználva. Ezért szeretjük az HBO-t.