Angels & Demons címkéhez tartozó bejegyzések

Angyalok és démonok

Angyalok és démonok
(Angels & Demons – 2009)

Az a Ron Howard, aki az Egy csodálatos elmét, és a Frost/Nixont is rendezőként jegyzi, nem tudom miért vállal el egy ilyen filmet. Ugyanis a következő Dan Brown-adoptáció nem sikerült túl jóra, és még kedves voltam. Akkor már inkább az A Da Vinci-kód, amit a sok szövegelés mellett valahogy még élvezhető is volt.

Egyszerűen csak dühöngök, hogy milyen remek nyári blockbustert lehetett volna ebből kihozni, de elszúrták. A regényből nem nehéz összehozni egy ilyen forgatókönyvet, ami gyenge, logikailag tele van hibával, és a főbb csattanókat egy kezdő krimirajongó is ki tudja találni. Az utolsó 20 perc teljesen felesleges volt, és nyugodtan elvághatták volna 110 percnél.

Történetileg valami olyasmi volt, hogy Robert Langdont, a híres ikonográfust felkeresi a pápaválasztás alatt álló Vatikán, hogy ugyan, mentsen már meg négy rendkívül fontos bíborost, leplezze le az összeesküvést, és úgy mellesleg, találjon már meg egy bombát, ami fél Rómát elpusztíthatja. Langdon prof. minden vonakodás nélkül bólint. Úgyis rég került már életveszélybe. S miután belép a Vatinkánba, lerombolja a fél levéltárat, és rohan egyik helyről a másikra.

Természetesen most is felbukkan az illuminátusok szervezete, akik szerették volna, hogy megtalálják őket, ezért mutogató angyalokat és beszélő szobrokat hagynak mindenhol. Langdon mindenre rendkívül hamar, és teljes bizonyossággal rájön, de mindenhova az utolsó pillanatban ér. Túlerőltetik a jelkeresést, s emiatt egyszerűen nem lehet komolyan venni. A forgatókönyv kidolgozatlan, bár folyamatosan próbálkoznak valami óriási és hiteltelen ötlettel. A kedves nézőre annyira ráerőltetik a nem túl hiteles történelmi szálakat, hogy már ő sem veszi komolyan.

Mindeközben megtudhatjuk, hogy a Vatikán és Róma rendőrsége teljesen idióta, s azt is, hogy olykor a gyilkosok is kedvesek, főleg ha előtte a fél stábot leölték. A film felénél ki lehet találni a főbb momentumokat, hiszen olyan jeleket hagynak, hogy még egyszerű krimikedvelő is észreveszi őket.

Tom Hanks ugyan jobb, mint a Da Vinciben volt, de még mindig nem sokat csinál. A női társa szerepébe Audrey Tatou helyett valami ismeretlenebb izraeli hölgyet tettek be, hogy még véletlenül se emlékezzünk rá, bár meg kell hagyni, legalább szép volt. Ellenben Ewan McGregor, mint a pápa-helyettese egész értelmeset tudott kihozni egyszerű figurájából, de a többi mellékszereplő szörnyen egysíkú és egyszerű volt, bár a katolikusok többségét egész értelmesen el tudták találni.

Akkor mi is tetszett benne? Nem sok. Az első tíz perc látványilag rendkívül a helyén volt. S néhány kisebb unalomtól eltekintve sikerült rohanósra és pörgősre venni a figurát, persze nem izgalmasra, inkább csak mindig volt valami esemény, még ha hülyének is nézték a nézőket. Olykor lehet egy kis érzelmet belevinni, hiszen annyi ember hal meg, hogy az már nevetséges.

Egyszerű túlságosan rohanós, gyenge thrillernek beállított akciófilm, ahol olykor lerombolnak valami ősi és szent dolgot, s közben mindenhol hullákat találnak. Nem is szörnyűlködök tovább, egyszerűen gyenge. A Da Vinci ennél jobb volt, pedig nem nehéz azt sem felülmúlni. Talán 6/10, csak mert nyár van. Felvetődik a kérdés, hogy vajon a könyv is ilyen-e.

Reklámok