Conan, a barbár

Conan, a barbár
(Conan the Barbarian – 2011)

Robert E. Howard fantáziájához számos neves hős fűződik, köztük Conan is, akinek a kalandjai több feldolgozást is megéltek már. Leghíresebbek talán az 1980-as években készült Arnold Schwarzenegger főszereplésű filmek, de Hollywood úgy gondolta, hogy még mindig van elég lehetőség a kimmériai barbár figurájában.

Valamikor az ősi időkben, már Atlantisz elsüllyedése után, de még az ókori civilizációk létrejötte előtt volt egy különös maszk, amely felruházza viselőjét minden elképzelhető hatalommal. Ám a maszk széttört, s egy nagyúr mindent megtesz a darabok felkutatásáért. Barbár falukat dúl fel, ártatlanokat mészárol le, hogy az övé legyen az uralom a szellemvilág felett. A fiatal Conan szülőföldje is erre a sorsra jut, ezért a harcos bosszút esküszik apja gyilkosa ellen, s útra kel, hogy felkutassa és megölje.

A faék egyszerűségű történet nem csak látszólag vázlatos, gyakorlatilag is összefoglalható egy mondatban. Nincs igazi cselekmény, csupán látványos akciójeleneteket pakoltak egymás után, bár ez még közel sem elegendő egy filmhez. Az írók sokszor még a fáradtságot sem vették, hogy értelmes összekötést teremtsenek két harc között, a történetszálak között nem akad közepesnél jobban kidolgozott. A karakterek csak éppen léteznek, nincs sem normális bemutatás, sem ésszerű jellemfejlődés. Még a főszereplő Conan is csak vázlatosan jelent meg – egyik pillanatban megszületik, következőben gyerekként gyilkol, harmadikban pedig felnőttként írtja az ellenséget.

A gyakorlatilag legyőzhetetlen harcos minden komolyabb sérülés nélkül túlél minden harcot, s azon kívül, hogy bosszúra szomjazik, szinte semmit nem tudunk meg róla. Ugyan akad egy gyengén kivitelezett szerelmi rész is a produkcióban, de nincs igazán megalapozva, nem érezzük a kapcsolatot a figurák között. A forgatókönyv tele van logikátlanságokkal, mint ahogyan a dialógusok többsége is semmitmondó és buta. Pedig tényleg nem váram sokat ettől a Conan remake-től, de legalább egy közepesen értelmesen összerakott szkript sokat nyomott volna a latba, s még talán a kisebb problémákkal is megbékélnék.

Nem 3D-ben néztem, így arról nem tudok nyilatkozni – viszont örülök, hogy nem adtam ki pénzt rá. Ennek ellenére a látvány szép volt, a készítők az összes létező ókori harci jelenetet felvonultatták a közel két órás játékidő alatt. A másik viszonylag erős pont a filmben a színészekhez fűződik, leginkább Jason Momoa-hoz, akire nagyon ráillik Conan szerepe. A profi férfi részleg, Stephen Lang és Ron Perlman is hozta a tőle elvárhatót, ha már a nőkre nem jutott korrekt figura.

Igen nagy csalódás a Conan, a barbár, még egy korrekten szórakoztató popcorn-film szintjét sem tudta hozni. A meglepően rossz és buta forgatókönyvet semmi sem tudja menteni, pedig számos érdekes és élvezetes küzdelemmel próbálkoztak az alkotók. Nem tudom milyen lehetőséget látott Hollywood a figurában, ebből nem sok derült ki. Talán 5/10.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt kedveli: