The Beaver

A hódkóros
(The Beaver – 2011)

Mel Gibson mostanság sokkal inkább a világraszóló botrányai miatt szerepel a médiában, s talán pont e miatt nem is számítottam rá, hogy közben az év egyik legkellemesebb meglepetését hozza. Márpedig a The Beaver nagyszerűen sikerült, remek élmény volt.

Walter Black élete nem épp a legboldogabb időszakában van. Mély depresszióban szenved, személyes kapcsolatai romokban, felesége inkább elküldi otthonról, de az örökölt vállalkozásában sem tud dolgozni. Kipróbált már mindenféle csodagyógyszert és terápiát, de semmi változást nem tapasztal. Aztán egy nap, mikor már az öngyilkosság gondolatával foglalkozik, talál egy hódbábot. A Hód az önkifejezés eszközévé válik, újra sikeres és boldog lesz, azonban fokozatosan háttérbe szorítja a valós személyiségét.

A kilátástalanságból való kilábalás és a Hód együtt különös hangulatot teremt. Ennek ellenére nagyon komoly dráma A hódkóros, ahol egyszerre jelenik meg a szomorú és depresszív légkör a szinte kellemesen nyugodttal, mely már-már vidámba is átfordul. De minden könnyedebb pillanatra jut kettő mélyebb, ahogy Walter életében is –  minden öröm mellett ott vannak a szomorú, a kétségbeejtő momentumok is. A jelenetek az abszurdhoz közelítenek, pedig megjelennek a szintementális és – amolyan hollywoodi módon – a giccsre hajazó érzelemgazdag másodpercek is.

Az édesapa fanyar humorú története mellett párhuzamosan fut egy kevésbé jelentősen előadott, ám annál fontosabb szál is, mégpedig az idősebb fiáé. A kamasz apjával való viszonyán sokat lehetne javítani, az iskolavezetéssel is meggyűlik a baja, s eközben szerelmi gondokkal küszködik. Nagyon elsikkadt ez a történetszál, sokkal jobban is ki lehetett volna fejteni. Pedig sok érdekes lehetőséget rejtett magában, s hasonlóan komoly témákat boncolgattak, mint az apánál. Ennek ellenére nem volt rossz, csupán jobb végeredmény is születhetett volna – így megmaradt az egyszerű, korrekt, de kissé súlytalan formában.

A film igazán nagy alakja – talán kissé meglepő módon – Mel Gibson. Remek játéka minden jelenetben tökéletesen működik, élettel tölti meg a pillanatokat  vagy éppen a mély depresszió állapotába zuhanunk vissza. Jodie Foster a rendezői szék mellett magára vállalta Walter feleségének szerepét is, rá sem lehet panasz. Anton Yelchin, mint az idősebb fiú is nagyszerű alakítást nyújt, nagy kár, hogy nem kapott jobb karaktert.

Látszólag nem több, mint egy egyszerű megváltástörténet, de mégis rejt magában annyi pluszt, hogy kiemelkedik a drámák közül. Mel Gibsonról lassan elfeledkezünk, pedig még mindig ott van a legjobb színészek között, ezt nagyon jól bizonyítja A hódkóros. Emellett egy kiváló mű is, részemről 8,5/10 pont mindenképpen.

Reklámok

One response to “The Beaver

  • Desmond Wallace

    Az év egyik legjobb filmje lett A hódkóros.
    Gibson remek alakítást nyújt, s nagyon remélem, hogy valahogy sikerül majd visszakapaszkodnia a nagy sztárok közé.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt kedveli: