szeptember 2011 hónap bejegyzései

Person of Interest – 1×01

Person of Interest – 1×01
(Person of Interest)

Ha már volt olyan pilot, amelyet a főszereplőnője (New Girl és Zooey Deschanel) miatt próbáltam be, miért is ne lenne olyan is, amit más, stáblistán található név miatt nézek meg? A Person of Interest készítői között található Jonathan Nolan, illetve J. J. Abrams is, már csak ezért is bekerült a megnézendők közé. Nem kellett volna.

Az alapkoncepció szerint egy gazdag férfi épített egy olyan gépet, amely képes megtalálni azokat a személyeket, akiknek hamarosan egy erőszakos bűnesethez (feltehetően gyilkossághoz) lesz köze. Nem biztos, hogy a gyilkost, vagy az áldozatot (illetve annak is a társadalombiztosítási számát) fedezi fel, mindenesetre meg lehet jósolni ezeket az eseményeket. Felbérel egy ex-katonát, akinek a múltjában sötét dolgok történtek, s ketten együtt próbálják kibogozni az egyes eseteket, és megakadályozni ártatlanok bántalmazását.

Hiába az első ránézésre nem tipikus történet, mégsem tud sok eredetit felmutatni. Ugyan nem az igazságszolgáltatás hivatalos berkeiben (FBI, rendőrség) tevékenykednek, s egy kevés érdekességet az is hozzátesz, hogy nem biztos, hogy a gyilkost vagy az áldozatot figyelik, de ezektől eltekintve alapvető sablonokból építkeznek a készítők, Abrams és Nolan ide vagy oda. Az első epizódban korrekten bemutatták a karaktereket, habár egyelőre egyikük sem túl szimpatikus.

A sima egy rész-egy ügy felállásból nem tud igazán kiugrani, még ha jók is az akciójelenetek, az egyelőre kevés a sikerhez. Nincs igazi átívelő szál, legalábbis eddig még nem bukkant fel, de emellett – noha lehet, hogy csak amiatt, mert még csak az első rész volt – a heti bűneset sem volt túl erős. Volt a végén egy kis meglepetés, de egyáltalán nem kötötte le a figyelmemet a pilot, túl kevés volt az érdekesebb pillanat, olykor már untam. A színészekkel nem éreztem különösebb gondot, James Caviezel és Michael Emerson profin megoldja a feladatát.

A gyilkosságok előrejelzése nem rejt magában annyi izgalmat, hogy kilépjen a szimpla nyomozás kereti közül, hiába vannak egyedi módszereik a főszereplőknek. Kicsit többet vártam, több ötletet és egyediséget, ugyanis nem látom, hogy miért is folytatnám tovább, még a nyomozós sorozatok között is van több jobb. Pontszámilag talán 5/10.

Reklámok

The Playboy Club – 1×01

The Playboy Club – 1×01
(The Playboy Club)

Az idei évben két sorozat is a ’60-as, ’70-es éveket veszi górcső alá, s elsőként a The Playboy Club mutatkozott be. Őszintén szólva nem is tudom, hogy mit vártam egészen pontosan, nehéz volt elképzelni élvezetes alapkoncepciót, de ettől függetlenül jól szórakoztam a pilot megtekintése közben.

Mint ahogy már említettem, a ’60-as évek Chicagojában járunk, amikor még  a maffia irányította a legfontosabb ügyeket, s közben a bűnözők, illetve a tisztességes polgárok is a Playboy klubban pihenték ki a mindennapok fáradalmait. A showműsor alatt a nyuszik szórakoztatják a vendégeket, köztük egy fiatal lány, Maureen is. Veszélyes ügybe keveredik a helyi maffiával, de egy államügyészi posztra törő ügyvéd kisegíti védtelen helyzetéből, noha emiatt neki is gondjai adódnak.

A két főszereplő mellett más karakterekre is jutott idő az első részben, s ezt ki is használták a készítők: kisebb-nagyobb történetet fabrikáltak a mellékalakok köré, láthattunk a szerepéből kiöregedő nyuszitól kezdve a barátnőjét féltő csaposig mindenféle szálat. Egyelőre még nem túl izgalmas egyik vonal sem, a figurák túl üresnek tűnnek, de később talán javul valamennyit. Sok eredetiséget sem kaptunk, bár olykor voltak érdekesebb pillanatai, de összességében nem a forgatókönyve miatt ragadott meg a sorozat.

Sokkal inkább a hangulat miatt akarom folytatni. A díszlet, a kosztümök és a gyakran felcsendülő dalok (a legtöbb színpadon előadott formában) adják  az igazi atmoszférát, el lehet merülni a korban, bár én egyébként is vevő vagyok az ilyen környezetre. Hozzájuk társulnak a gyönyörű nyuszis lányok, s ráadásul nem is kevesen vannak. A színészek között a legnagyobb név talán a tavaly még Numb3rs-ben szereplő David Krumholtz, de a főalakokat Eddie Cibrian és Amber Heard személyesítik meg, nem is olyan rosszul.

Nem mondom, hogy az év legjobb újonca lesz, több hibával is küszködik, de azért még a légkör miatt biztosan nézős marad egy darabig (vagy legalábbis addig, amíg el nem kaszálják, ami a nézettséget tekintve talán nincs is messze). Akit érdekelnek az ilyen témájú produkciók, azoknak biztosan érdemes belekezdeni, részemről 7/10 a kezdés.


Futurama – 6. évad

Futurama – 6. évad
(Futurama)

A Futuramát 5 évad után kaszálták el, azonban a Comedy Central még lehetőséget látott a sorozatban, és újrakezdte. A 26 rész után nem vagyok abban biztos, hogy jól tette, hiszen míg a kezdet egészen biztató volt, addigra az utolsó részekre ellaposodott, mintha az írók teljesen kifogytak volna az ötletekből.

A két részre szabdalt évad első felét még tavaly június-november magasságában láthattuk, míg a másodikat nem régen fejezték be. Sajnos humor szempontjából is hasonló eloszlást tapasztalhattunk: amíg az előző év epizódjai a korábbi évadokra is jellemző módon ötletesek és szórakoztatóak voltak, addig idén már csak erőltették a szellemességet, nem volt sem kreatív, sem igazán kellemes kikapcsolódás, pedig többet vártam volna az első 13 rész után.

Folyamatosan eltünedeztek a remek szóviccek,  s a jelenetek többsége inkább tűnt unott önismétlésnek, mint valóban újdonságként ható szellemességnek. Az ütős párbeszédek helyére ugyan pakoltak nagy mennyiségű popkult utalást, de ez még nem lesz elég a kiváló epizódhoz. A modern újításokra és szokásokra próbált reflektálni, de eközben nem voltak igazán “hangosan röhögős” viccek, amelyek pedig a sorozat jelentősebb részét ki kellene, hogy töltsék.

Csalódáskeltő volt ez az évad, még ha egész jól is indult, a végére nagyon lefulladt. A finálé is maga volt a tragédia, mintha már egyáltalán nem tudnának mit kitalálni. Talán inkább érdemes újranézni a régebbi szezonokat, mint az újat nézni, részemről nem is több a 6. évad, mint 6/10.


New Girl – 1×01

New Girl – 1×01
(New Girl)

Furcsa tendencia, de egyre kevésbé tudok nevetni a kommersz szitkomokon, s egyelőre nem tudom eldönteni, hogy azért mert azok egyre unalmasabbak és rosszabbak, avagy maga a műfaj áll tőlem távol. Mindenesetre a New Girlt egyáltalán nem élveztem, hiába játssza Zooey Deschanel a főszerepet.

Miután Jess rajta kapja a barátját, amint egy másik nővel fekszik le, kénytelen új lakás után nézni. Modell barátnői vannak, ezért három fiatal srác beveszi az albérletbe, azonban nem számolnak a hölgy természetével: ugyanis folyamatosan énekel, a szakítása miatt állandóan sír és a Dirty Dancinget nézi, furcsa szokásai vannak, s összességében nem egyszerű nap, mint nap elviselni.

A komédia alaphelyzete nem túl bonyolult, de elvileg a sok poén és az aranyos főszereplő miatt sokat tudnánk vigyorogni. Valójában azonban nem ez történik, sajnos hiányoznak a humoros pillanatok, még ha olykor meg is csillan valami a szeretnivaló a karakterekben. Alig mosolyogtam a 20 perc alatt, talán egyedül az utolsó fél perc volt elég kínos, hogy már lehessen rajta nevetni. Az epizód nagy része túl unalmasnak és sablonosnak tűnt, nem tudtam igazán szórakozni.

Pedig a jó figurákkal még így is maradásra tudnának bírni, de ez sem történik meg. Gyakorlatilag Zooey Deschanel volt az egyetlen oka, hogy megnéztem az első részt, s a színészt most is remek látni a képernyőn, csak a szerepe nem elég aranyos. Tudom, hogy szerethetőnek tervezték a karaktert, de legtöbbször csak ellenszenves volt, a bohóckodásai nem működtek. A többiek sem sokkal jobbak, talán az edző, illetve az alig pár percig látható modell-barátnő alakjának köszönhetek még néhány mosolygást (utóbbi jelenete a legjobb volt).

A főszereplőn áll vagy bukik a produkció sikere, Zooey miatt érdemes  belenézni a sorozatba, el tudom képzelni, hogy valakinek szimpatikus a figurája. Nekem nem volt az, s mellette semmi újítást és eredetit nem láttam, alig tudtam nevetni, talán csak a mellékszereplőkben látnék némi lehetőséget. Az évad első pilotja, remélem ennél sokkal jobbak jönnek. Csak 4/10.


Cowboyok és űrlények

Cowboyok és űrlények
(Cowboys & Aliens – 2011)

Az idei nyár bővelkedett képregény-adaptációkban és látványos produkciókban, azonban az ötletesebb popcorn-filmek rajongói jó ideje egy augusztus végi bemutatóra vártak: ekkor mutatkozott be hazánkban Jon Favreau legújabb alkotása, a Cowboyok és űrlények. A rendező képes hangulatos, könnyed és humoros nyári filmeket készíteni, ezt már bebizonyította a Vasember első és második részével, emellett az érdekesnek tűnő téma és a neves szereplőgárda is a mozitermekbe csalogathatta a közönséget. Talán egy kicsit csalódtunk a vetítés során, de legalább nem szórakoztunk rosszul.

Teljes cikk az ekulturán olvasható.