A Föld inváziója – Csata: Los Angeles

A Föld inváziója – Csata: Los Angeles
(Battle: Los Angeles – 2011)

Unjuk már a Földet megszálló, buta űrlényekben és ügyes amerikaikban gazdag filmeket? Én még nem, még ha tudom is, hogy a Világok harca és A függetlenség napja után elég nehéz újat mutatni a témában. Az alkotóknak most sem sikerült, pedig a hosszú magyar címet viselő alkotásban ott volt a lehetőség – csak kihasználni nem tudták.

Egy egyszerű reggelen azt a hírt közlik a televíziók, hogy eddig nem várt meteorzápor készül a Földre hullni, azonban hamar megbizonyosodik, hogy miről is van szó valójában. Különös idegenek inváziója van készülőben, akiknek az egyetlen céljuk, hogy elpusztítsák az őslakosokat, vagyis a földlakókat. A nagyobb városokat támadják meg – köztük Los Angelest is. A film egy szakasz katona bevetését követi végig, akiknek az elsődleges feladatuk, hogy egy rendőrőrsről kimenekítsenek néhány civilt. Azonban kiderül, hogy többet is tehetnek az ügyért, mint azt először gondolták.

A film első fele kimondottan jót ígért, ugyanis az in medias res kezdés után visszaugrottunk 24 órát, hogy megismerjük a katonákat. Sok karaktert próbáltak bemutatni, s ha nagyon mélyre nem is sikerült ez a felvezetés, legalább mindenkit tudtak társítani egy-egy személytípussal (fiatal szűz, néger szanitéc, traumát szenvedett és nem kedvelt törzsőrmester, és így tovább). A kezdés után, ahogy belevetettük magunkat az akcióba, elő is jöttek a problémák, egyre kevésbé lehetett komolyan venni és egyre hatásosabb zenét hallhattunk.

A mélyebb tartalom nélküli forgatókönyvvel nem is lenne gond, hiszen nem vártam nagy elmélkedést, de nem ártott volna, ha a párbeszédekre nagyobb hangsúlyt fektetnek az írás során. Folyamatosan próbálták sulykolni a lelkizős pillanatokat, majd’ minden jelenetben akadt valamilyen drámai momentum, vagy bátorításnak szánt beszélgetés, ami közül egy-kettő valóban elérte a célját (már csak a nagy számok törvénye alapján is), de a többség csak kínos és vállalhatatlan volt. Pedig az akciók jól sikerültek, ha nem próbáltak volna meghatni állandóan, akkor sokkal jobban is lehetett volna szórakozni.

A látvány szintúgy remek volt, a felégetett és lerombolt Los Angeles látképe, de a CGI is kiválóan sikerült, csak kár, hogy a lövöldözések közti időt nem tudták élvezetesen kitölteni. A már említett zene tökéletesen aládolgozik a hatásosnak szánt, ámde hatásvadásszá vált jeleneteknek, az elvárt szintet hozza. Mivel különösebb dolguk nem akadt, mint lőni az ellenséget, ezért a színészek is megfelelően teljesítették a feladatukat. Főszerepben Aaron Eckhart játszik, mellette Michelle Rodriguez, mint belevaló, csata-edzett lány (már megint). Bántó, hogy Ramon Rodrigueznek csak tátott szájjal kellett bámulnia a film során.

Aki látta már az utóbbi évek űrlényes mozijait, az nem fog meglepődni a Csata: Los Angelesen sem, legfeljebb csak azon, hogy bizonyos pillanatokat tényleg így gondoltak. Mégis, összességében jól szórakoztam, a popcorn-mozi jelleg korrekt volt, hiszen látványilag lehetett élvezni. Pontszámilag 6,5/10, a folytatás lehetősége adott – reméljük, hogy inkább másba ölik a pénzüket a filmgyárosok.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt kedveli: