Gulliver utazásai – nincs kis ember, csak kis film

Gulliver utazásai
(Gulliver’s Travels – 2010)

A kétes minőségű filmjeiről is híres Jack Black legújabb alkotása is ebbe a kategóriába sorolható, bár kétségtelenül lehetne keményebb kifejezésekkel illetni. A vígjátéknak és könnyed szerelmes komédiának induló Gulliver utazásai sok minden volt, de humoros csak nagyon ritkán. Aki az említett színész sokszor gusztustalan és undorító poénjaira nem vevő, az hozzá se kezdjen. De aki véletlenül még bizakodik, nekik is inkább valami más választását tudnám ajánlani.

Az eredeti Swift-mű gyenge újragondolásában Lemuel Gulliver egy New York-i újság rendkívül kis alkalmazottja. A postát kezeli és nem tud előrébb jutni, már régóta szerelmes az egyik nagymenő riporterhölgybe, azonban fél bármit is tenni az ügy érdekében. Az egyik újfiú felvilágosítja, hogy nincs kis munka, csak kis ember, így belevág a dolgok közepébe és mire észbe kap, már a Bermuda-háromszög felé hajózik. Egy viharba keveredik és ébredésekor meglepő módon egy nagyon alacsony emberekkel teli szigeten találja magát.

A film egyik legnagyobb problémája, hogy szörnyen kiszámítható. Nem csak a forgatókönyvében, hiszen egy rém egyszerű szerelmes történettel tarkított komédiától nem is várnánk mást, hanem a poénjaiban is. A sablonokra építkező forgatókönyv nem hogy a fő sztoriban, de még a humorban sem tartalmazott semmiféle meglepetést. Ezek után legalább az így kapott vígjáték a maga módján lehetne vicces, de még így sem. A kevesebb, mint másfél órás játékidőben csak nagyon ritkán nevettem fel, de még csak nem is mosolyogtam, annyira buta és egyszerű volt.

Lehetne mondani, hogy Jack Black elvitte a hátán filmet, de nem így történt. Kétségtelenül adta önmagát, az már nem az ő hibája, hogy nem írtak a karakterére megfelelő mennyiségű ötletes poént. Unalmas és túl gyakran kínos, köszönhetően az idegesítő kerettörténetnek. Az eredeti műből csak a mese-jelleg maradt meg (pedig mennyi mindent be lehetne mutatni), inkább felturbózták az arcunkba döngölt tanulsággal és az ugyanilyen módon előadott béna popkultúrai utalástömeggel. A színészi gárda többi tagjának túljátszásai még élvezetes is lehettek volna, ha a körítés nem annyira untató.

A készítőgárda alapján még szórakoztató is lehetett volna a Gulliver utazási, nagy kár, hogy nem lett az. A humortalanságot még Jack Black jelenléte sem tudta palástolni, az ötlettelenség és a kiszámíthatóság pedig túl erősen adja magát. Nagyon kevés jó pillanattal rendelkezik, s még ha a végére kezd is magára találni, ez nagyon gyenge lett így. Pontszámilag még a 4/10-et is soknak érzem.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt kedveli: