Zöld darázs – gyenge képregényes mozi humorral

Zöld darázs
(The Green Hornet – 2011)

Megmondom őszintén, hogy nem vártam igazán semmit a filmtől, hiszen már bő két hónappal vagyunk a premier után és senki nem zengett ódákat róla. Én is sokáig halasztgattam a megnézését, s csak így az Oscar-filmek után jutott neki hely, de összességében nem bánom a rászánt időt, ugyanis annak ellenére, hogy egy rendkívül sablonos, buta és hatásvadász alkotásról van szó, voltak szórakoztató pillanatai és lehetett élvezni.

A főszereplő, Britt Reid elkényeztetett és gazdag aranyifjú, aki éli a szenzációhajhász, feltűnő, party-kkal és nőkkel teli életét, azonban apjának, a város egyik legnagyobb lapjának tulajdonosának a halála rádöbbenti, hogy kellene valamit kezdenie az eltékozolt tehetségével. Találkozik a zseniális feltaláló és harcművész Kato-val, aki eddig kávét főzött neki és együtt kitalálják, hogy a rosszfiúkat fogják üldözni. Azonban nem hősként, hanem beépülve az alvilágba, igazi gonosztevők lesznek, s cserébe le tudnak számolni a várost átjáró bűnözéssel.

Kicsit nehezen indult be a film, ugyanis csak egyvalamiben jó igazán a Zöld darázs produkció: a komolyan vehetetlen, humoros és akciódús jelenetekben, minden más csak gyengeség. Az első fél órában próbáltak korrektül felépíteni a szálakat, de a legtöbb rendkívül butára és súlytalanra sikerült, csupán annyit értek el, hogy a néző majd’ elalszik. Azonban ahogy folyamatosan beindul a történet, háttérbe kerülnek a béna és csak ritkán vicces párbeszédek, egyre jobb lesz és már lehet is élvezni. Az akcióknál, a lövöldözéseknél (melyekből nem volt hiány) jól teljesít és azt adja, amit elvárunk tőle: képregénybe illő pillanatok, humor és látvány.

Pedig gyakran elfogy a lendület és leül a ritmusa, de szerencsére még mielőtt megelégelnénk újra történik valami érdekesebb. A közhelyekből és sablonokból való építkezés hatására kerülhetett bele a teljesen felesleges és még csak nem is nevetséges titkárnő, aki nélkül lehet, hogy jobban meglett volna a film. Pedig a karakterekre nem lehet olyan sok panasz, mind a főszereplő duó, mind a gonoszok serege korrekten működött. Egy feszesebb vágás nem ártott volna, hiszen a majdnem 2 órányi játékidőt nem tudták igazán kitölteni, szórakoztatóbb lehetett volna csak másfélben.

Legalább látványilag panasz nem lehet, látszott, hogy elég pénzt öltek el vele. Ha nem is kapunk látványorgiát, de a robbanások, a lövöldözések és a díszletek elvárható minőségűek voltak, s hozzájuk a hangulatos és meglepően jól eltalált zene is illet. Ami a színészeket illeti, túl sok feladatuk nem volt, nem írtak különösebben nagy feladatot a számukra. Seth Rogen és Jay Chou párosa többé-kevésbé működött, ami már Cameron Diazról nem mondható el. Aki mégis színt vitt a produkcióba, az Christoph Waltz, jobbnál jobb jelenetei voltak, amit jól is oldott meg. Feltűnt még Tom Wilkinson, David Harbour, Edward James Olmos és kihagyhatatlanul James Franco is.

Nem kell túl sok komolyságot elvárni a Zöld darázs filmtől: könnyed, szórakoztató popcorn, nem kevés hiányossággal. Hibái ellenére olykor élvezetes volt nézni, még ha mellette gyakran is untatott. Valójában a Kick-Ass-re emlékeztetett, csupán annál gyengébb megvalósítással. Talán 6/10 pont még megadható.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt kedveli: