Smallville: Az első 5 évad

Smallville – 1-5. évad
(Smallville)

Már elég régen elkezdtem nézni a sorozatot, tulajdonképpen pótolni, hiszen már a 10. szezonjánál tart, noha jelenleg úgy néz ki, hogy ez is lesz az utolsó. Félidőben tartok, már tudok is eleget írni a Smallville-ről, mely tulajdonképpen élvezhető sorozat. Nem rossz, de igazán nem is nagyon jó, hiszen vannak hibái és idegesítő pillanatai bőven, viszont kimondottan szórakoztató.

A sorozat a fiatal Superman, Clark Kent pályafutásának kezdeteit meséli el. Kansas egy kisebb városában, Smallville-ben éli mindennapjait, először a gimnáziumban, majd később a közei nagyvárosban, Metropolisban. Barátokat, ellenséget és szerelmet talál,  s ráébred különleges képességeire, amiket a földi szülei nevelésének köszönhetően jóra, a gyengébbek segítésére használja. Ellensége is akad bőven, hiszen vannak mások is különleges képességekkel, azonban a legtöbben rosszra próbálják használni, de Clark szerencsére mindig megjelenik.

Nagyszerűen megmutatkozik már 5 év alatt is, hogy majd’ minden szezon alatt próbáltak valamit másítani, változtatni a sorozaton. A kezdetekben, az első két évadban főleg rengeteg epizodikus történettel próbálkoztak. Szerintem remekül is ment nekik, hiszen a Smallville-re illik az egy mutáns/hét leosztás, csak egy idő után kezd fárasztóvá és unalmassá válni ez a koncepció. A 22 részes évadokkal sok epizódtörténetet kell leszállítaniuk az íróknak, és egy idő után problémássá válik, hogy a vidéki kisvárosban minden embernek valami képessége kezd lenni.

A 2. évadtól kezdve jelentkezik a borzalmas mennyiségű ötlet-újrafelhasználás. Régebbi szereplőket, figurákat hoznak újra képbe, és még egy résznyi történetet írnak hozzájuk, aminek a vége már jobb esetben a tényleges halál. Nagyon rossz volt nézni, és igazából idegesítő is, végig rontotta a részek hangulatát és összképét, hiszen a legtöbb egyrészes vendégalakjában nincs annyi potenciál, annyi lehetőség, hogy több epizódon keresztül kitartsanak.

Ettől kezdve hozták be az átívelő szálakat, elsősorban Clark múltjáról és nagyobb ellenségeiről. Remek húzásnak tartom, hiszen jobban fel tudták tölteni a helyeket, izgalmasabb és szórakoztatóbb történeteket tudtak kreálni, ami sokat lendített a sorozaton. Egyrészt a képregényekben / filmekben megismerhetett univerzumot jobban kibonthatták és új szálakat indíthattak, másrészt meg végre többet tudunk meg Clarkról, magáról is, a vívódásai és érzései révén.

Az első négy évadra jellemző még az egyszerűség, az a törekvés, hogy nem akarnak túl nagyot mutatni, nem akarják nagyon túlbonyolítani a helyzetet, ami szerintem jó is volt. Kellemes volt nézni, de ehhez hozzátartozik, hogy nem tudtak eléggé kibontakozni és nagyon be voltak szorulva Smallville városába. Így, hogy nem volt elég terük az íróknak, nem is tudtak annyira izgalmas epizódokat írni, viszont az tetszett, hogy még ezen a szűk világon is tudtak eleget variálni a karakterekkel, hogy élvezetes legyen.

Ezek után jött a váltás és az 5. évad. Érezhetően komorabbá vált az egész, és jelentősen megnőtt az érzelmi töltet is bizonyos esetekben. De ehhez sajnos párosult meglepően nagy helyben járás is, ami kimondottan nem tett jót a sorozatnak. A szerelmi szálra gondolok, emiatt lett az 5. évad elég hullámzó. Rossz volt nézni, hogy az egyik epizód még szappanoperásan gagyi, majd utána egy zseniális részt hoznak össze. Pedig nem volt rossz ez a szezon sem, habár nem volt túl tökéletes az átívelő szál kifejtése.

Elég jellemző a Smallville a folyamatos történetekkel való szerencsétlen bánásmód. Nem sikerül elég érdekessé tenniük ezeket, így pedig jelentősen csorbul az élvezeti érték. Talán pont emiatt sokallom a 22 epizódos évadokat, hiszen közel sem volt olyan jó nézni az átívelő szálat ennyire széthúzva, mint mondjuk 16 részen át lehetett volna. Bár emiatt meg lehetett volna jobban árnyalni a karaktereket, de ez sem igazán sikerült az íróknak, habár voltak törekvések.

Néha kicsit olyan érzésem van, hogy a Smallville szereplői egysíkúak. Nem vészes mértékben, hiszen próbálnak egyéniséget és érzéseket írni nekik, ez általában sikerül is, de így talán pont Clark lesz elhanyagolva. A barátai, élükön Lex-szel, Lanával és Chloéval elég jóra sikerültek ettől függetlenül, noha szerintem a legnagyszerűbb az Lionel Luthor. Talán a színész miatt is, de neki tudtak a legzseniálisabb szerepet írni.

Most jön a legfájóbb pont és ez a CGI. Az animáció minősége az első négy évadban bűnrossz, még ha a 2000-es évek elején vagyunk, akkor is. Ez feltehetően az alacsony költségvetésnek köszönhető, hiszen az 5. évadban már elég szép lett, látszott, hogy volt növekedés a büdzsében. A színészek szerintem jó választásnak bizonyultak 100 részen át, még a főszereplő Tom Welling is. Barátai szerepében Allison Mack, Kristin Kreuk, Michael Rosenbaum és Erica Durance, illetve John Glover, mint Lionel Luthor, neki vannak a legkiválóbb pillanatai.

Nem a világ legjobb sorozata, nem is lesz az első számú kedvenc, de időtöltésnek és szórakozásnak megfelel. Vannak jobb és rosszabb  részei, akad bőven hibája is, de mindent összevetve kellemes élményt nyújt és jól lehet szórakozni. Érdemes belenézni, de az első és az ötödik évad között elég nagy eltérés van, így nem szabad rögtön elkedvetlenedni. Később még több lesz, úgy tudom. Én folytatom a maradék szezonokkal, de nem pontozok, lehetetlen ennyi évadot egyszerre, jóllehet mind 6-8 körül lenne.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt kedveli: