Árvaház – horrort nézni jó. horrort nézni jó?!

Árvaház
(El Orfanato – 2007)

Én és a horror nem vagyunk kibékülve, pedig most bizonyított. A vérengzős, bélkicsordulós, testrész-kaszabolós stílus szerencsére itt sem volt túl erős, sőt, kimondottan keveset kaptunk, így inkább thrillernek nevezhető. Guillermo Del Toro miatt néztem meg a filmet, aki ugyan most sem rendező, sem író, hanem “csak” producer, de a lehengerlő alkotáson felfedezhető keze nyoma.

Laura egy kis, tengerparti árvaházban nőtt fel, s miután férje és fia is lesz, úgy dönt, hogy visszaköltözik az azóta kihalt házba. Tervei szerint beteg gyerekeket fog gondozni, de a megnyitó napjának közeledtével kiderül, hogy a házban nincs minden rendben. A fiú képzeletbeli barátaival beszélget, akik azonban Laurát múltjára emlékeztetik, míg végül megtörténik a tragédia.

Fiatal gyerekkel riogatni egy kihalt, de elég nagy házban nem új dolog, de mégis hatásosan sikerült tálalni az egészet. A rendező inkább a rémisztő hangulatú zenét, a hirtelen zörejeket és hangokat alkalmazta, és tényleges horrort nem, vagy csak nagyon keveset láthattunk, ami még nem feltétlenül probléma. A gyermeki, vagy éppen felnőtt fantázia képzelgéseit felhasználva érzékeltette a drámai oldalt.

A drámaiság ugyanis jelen volt, nem is kicsit, elsősorban a karaktereket (leginkább Laura) sikerült eléggé közel hozniuk a nézőkhöz, és személyükön át éreztük meg az igazi érzelmeit a filmnek, amelyek az izgalom és a feszültség mellett szintén jelen voltak. A Faun labirintusánál is érzékelt kicsinyke határvonal a képzelet és a valóság között itt kicsit jobban elkülönült, ami nem tudom mennyire volt jó, én talán kicsit jobban örültem volna a varázslatosabb, képzeletbeli pillanatoknak is.

A horror részt nem tudom eléggé értékelni, mivel a nemrégiben látott az Az Álmosvölgy legendáján kívül nincs tapasztalatom a műfajjal, de talán inkább tekinthető thrillernek, ugyanis hiányzottak a vérengzős pillanatok. A filmzenének a remeksége minden izgalmat és feszültséget megteremtett, és tökéletesen fenntartotta az ijesztgetős, horrorisztikus atmoszférát, amelyhez az eddig nem túl ismert (mondhatni ismeretlen) spanyol színészek (mint a Faunnál) is jelentős mértékben hozzátettek.

Nehéz mihez viszonyítani, talán a legközelebb a Del Toro rendezésű Faun labirintusához áll, pont a személyi drámák, a csodálatos zene és a képzeletet a valóssággal  elválasztó kicsinyke határvonal elvékonyulása miatt. Hatással van az emberre, magával ragad és elvarázsol, mindezt igazán minőségien. 8,5/10 pontot megér.

Reklámok

3 responses to “Árvaház – horrort nézni jó. horrort nézni jó?!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt kedveli: