Mercy – 1×01

Mercy – 1×01
(Mercy)

Az év legkellemesebb meglepetése? Anno írtam arról, hogy bepróbálom, de a szeptember végi kezdés óta nem nagyon néztem feléje, és mivel nem is volt túl sok pozitív visszhang, így egyelőre hagytam is a raktárban, hogy majd egyszer. House-t néztem előtte, és azt kell mondanom, hogy egész szépen összeillenek, még ha a Mercy egy kicsit gyengébb is. Guilty pleasure hatással érvényesült élvezetes sorozat.

Alapvető szituációt nem kell komolyan venni, egyszerűen egy nővéres sorozat sok szappannal felhígítva. Kaptunk egy szerelmi háromszöget némi iraki háborús háttértörténettel az egyik nővérnél, aki engem House-ra emlékeztetett. Van még egy fekete nővérke, némi pasiügyekkel, és ott van a közhely, a kezdő nővér, akinek még bele kell tanulni a szakmába. Az orvosokra nincs különösebb hangsúly fektetve, de nem is baj.

A karakterekkel próbálják eladni a sorozatot, így aztán kaptunk annyi komolyan-vehetetlen szappant, amennyit nem szégyelltek, de nem vagyok benne biztos, hogy ez rosszul állt. A humor az első negyed órában magával vitte a sorozatot, ugyanis a három nővérnek voltak zseniális beszólásai, a további fél óra viszont csak sodródott, és nagyon össze-vissza pakolták a dolgokat. A káoszos hangulat eluralkodott rajta, és nem nagyon sikerült kibontani az egészet részleteiben.

A kibontások hiányába a drámák buktak bele, ugyanis nem tudom mikor volt utoljára, hogy ennyire nem izgatott egy ember halála. Ezt sem igazán lehetett eléggé komolyan venni, mivel egyszerűen nem adták úgy elő, hogy érdekeljen. Nincs meg benne az a komolyság, amivel kellően kiegészíthetnék a humoros, szappanosabb részt, s ez egyértelműen lejjebb viszi az értékét.

A színészek igencsak teszik a dolgukat, még az eddig nem túl ismert Taylor Schilling is, mint a főszereplő nővérke, de mellette James Tupper, a Men is Trees-ből adja az ismert arcot a történethez. Michelle Trachtenberg, mint a fiatalabb ápolónő nekem egy House vendégszerepből volt ismert, de kellően elesett és kétségbeesett szerepet kapott, hogy elboldoguljon vele.

Nem rossz sorozat, és a guilty pleasure hatás megadja azt a hangulatot, azt a feelgood légkört, ami kellően kompenzálja a komolytalanságot, a nagy mennyiségű szappant és a drámai lehetőségek elpuskázását. Sebaj, később még talán darálok, vagy hasonló, egyelőre ez 6,5/10.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt kedveli: