L'ecsó – kis patkány nagy séfsapkában

L’ecsó
(Ratatouille – 2007)

A Pixar Oscar-díjas filmjét (egy a sok közül) ugyan már láttam valamikor a bemutatás körül, még kissé fiatalabban, de gondoltam, most újból megvizsgálom. Csalódtam? Csak kissé. A Pixar remek animációjával ugyan le tudott venni a lábamról, de ezen kívül sajnos nem sikerült feltölteni szegény filmet. Bár kellemes esti, családi film lehet belőle, de ezen túl nem tud menni. Persze nem is kell.

A kamaszkorú, remek szagló- és ízlelőérzékkel megáldott patkány, névszerint Remy, megelégeli a szemetet, amit a patkánytársadalom eszik, és inkább alkotni akar valamit. Eközben Párizs legmenőbb éttermében meghal a főséf, Gusteau, így az étterem csillaga leszállóban van, tekintve, hogy még a gyorsétterem üzletbe is be akar szállni.  Felveszik Linguinit mosogatófiúnak, akinek a legnagyobb szüksége némi tehetségre lenne. Azonban társul Remy-vel, és együtt meghódítják a franciák ízlelőbimbóit.

Nem szabad semmi komolyra számítani, hiszen elsősorban gyerekeknek készítették. Nekik ott van Remy alakja, a patkánytársadalom, mint emberrablók, vagy éppen a hajjal való irányítás. A felnőttek olyan rendkívül fontos témákkal nézhetnek szembe, mint, hogy mi történik, ha egy étterem elveszt 5 csillagából 2-őt. De azért észrevehetjük a gyors ételek összetűzését a komoly gasztronómiával, s a DNS-vizsgálat alapján kiderült örökösödési rendet.

Nem mondom, hogy sokat törődtek a karakterekkel. Megtalálható a nő, aki tipikus szerelmes kalandot ígér, a gonosz főséf, az étteremkritikus, aki imád enni, a halott szakács (aki azért ember) szelleme vagy éppen a kisebbségi érzésben szenvedő patkány. Remy tényleg kisebbség, hiszen patkány.

Néhány poént is kapunk, persze ki mire vevő, de még azért én is felnevettem egyszer. Olykor feelgood részek, és unalmas csöpögések váltják egymást, s bár a főtanulságot még mindig erőltetik, mint a gyerekfilmekben szokták, azért jobban el tudjuk hinni.

A látványra abszolút nem lehet panasz. A patkányok kidolgozottak, az apró szőrszálaik remekül vannak megrajzolva, s bár az emberek néhol kissé elnagyoltak, de az apró társadalom a főszereplő. A víz csillanásai, rezdülései előtérbe kerültek, hasonlóképpen a rothadó zöldségekhez. Pixar minsőggel van dolgunk, s évről-évre meg is kapjuk.

Egyszerű, családi mozi (vagy DVD, ahogy tetszik), elsősorban gyerekeknek, remek látvánnyal és nagy célokkal. Azt hiszem nem bántam meg, hogy újranéztem. Talán 6/10, mert főzni bárki tud. (Egyébként gratulálok a címfordítónak, jól megoldotta, hiszen az eredeti Ratatouille nálunk nem igazán ismert, de azért elmegy lecsónak, s a rat=patkány szójátékot legalább egy aposztróffal pótolta.)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt kedveli: