A nevem Earl – 1. évad

A nevem Earl – 1. évad
(My Name Is Earl)

Igazság szerint nem vagyok teljesen megelégedve a kommersz szitkomokkal. Bár tény, hogy többet is láttam már, igazából a TBBT-n kívül nem sok tudott komolyabban megragadni. Sajnos nagyon keveset tudok nevetni rajtuk. Tulajdonképpen ezzel is ez a legfőbb bajom. Korrekt szitkom, de kevés hangosan-nevetős percet adott.

Az alapszituáció sok bonyolultságot nem tartalmaz, de szerintem ennél jóval több potenciált hordozna. Tehát a történet annyi, hogy Earl Hickey tipikusan a csaló-gonosztevő ember, azonban egy alkalommal nyer sorsjegyen 100.000 dollárt. Hatalmas nyeremény, azonban ahogy átmegy az úton, az első autó elüti, és a sorsjegy kiesik a kezéből. A kórházban a tévét nézi, és egy show-ban hallja az életbölcsességet: csinálj jó dolgokat, és jó dolgok történnek veled. Vagy ilyesmi.

Lényeg, hogy a karma segít neki, ha jó dolgokat csinál. Elhatározza, hogy az összes eddigi ‘rossz dolgát’ rendbe fogja hozni. Listát készít a cselekedeteiről, és az öccsével, Randy-vel együtt nekiáll helyrehozni. Ahogy elhatározzák, Earl megtalálja a sorsjegyet, így már pénzük is van a jó cselekedetekhez.

A kórházban Joy, Earl felesége elválik tőle, és inkább hozzámegy Darnell “Rákos” Turner-hez. A motelszobában, ahol laknak, még a segítségükre van Catalina, a bájos takarítónő is. Összeállt a csapat, hogy helyrehozzák a dolgaikat.

Arról ugyan nem írtam, hogy Joy-nak van két gyereke, de szerencsére egyik sem Earl-től, és egyik sem szerepel túl sokat. Egy idő után felbukkan a Hickey család többi tagja is, nevezetesen Earl apja, akivel nincsenek túl jóban, de azért szépen lassan rendbe jönnek a dolgok. A koncepció alapjában véve jó, hiszen remek epizodikus történetet próbálnak összehozni, bár a “remek” része nem mindig sikerül.

Az első problémám, hogy nem igazán tudom, hogy valójában minek is szánták ezt a sorozatot. Könnyed szitkomnak, vagy családi vígjátéksorozatnak? Mert szitkomhoz képest szerintem elég kevés ütős poén van benne, és sokkal inkább feelgood, mint nevetős. Ellenben családi vígjátéksorozatnak elmegy, hiszen meglehetősen sok bölcsességet, és szép pillanatot visznek vele, szerintem túl sokat is.

Rögtön az első részben előhozzák a meleg témát, ami sokkal inkább a toleranciára hívja fel a figyelmet, mint hogy sokat nevettessen. Ezzel nincs is semmi baj, hiszen ha ezt akarták elérni akkor sikerült, de én ennél kicsit többre számítottam. Egy idő után előjön egy-egy epizódvégi jelenet, ami általában poénnak van szánva, de valahogy egyiken sem sikerült nevetnem. Az én hibám lehet.

*Innentől spoilerek* Az “esetek” nagy része érdekesen van megkomponálva, különösen az esküvős tetszett. Earlnek rendbe kellene hoznia Rákos és Joy esküvőjét, mivel az elsőn sikerült egy labdával eltalálnia Joy fejét. Azonban már a 21. részben Joy szinte jó karakter. Nekem a karakterekkel van még némi problémám, hiszen Joy elég hamar megjavult. Ez a viszály Earl és volt-felesége között jóval több problémáért kiált.

Randy-ből sem sikerült értelmes karaktert kihozni. Természetesen a szerep alapjában véve ostoba valaki, de mégis azért ennél jóval többre képes lenne. Emellett azon gondolkodtam, hogy a “karma” elég sokszori felbukkanása vajon jó-e. Ott van például az egyetemes rész, ahol tulajdonképpen a karma állandóan jelen van. Végül, azt hiszem jó, hogy néha a sors is megmutatja magát. Még megjegyezném, hogy Catalina jó eyecandy. Másra nem jó, de eyecandy-nek tökéletes.

Szerintem ebből jóval többet ki lehetett volna hozni, de valahogy mégis megrekedt elég hamar, és sok újdonságot nem tud szállítani. Kicsit több poént szeretnék, és jóval kevesebb családi csöpögést. Ez így nekem 5,5/10. Majd a következő évad.